Ki ne hallott volna már olyan szén-monoxid mérgezésről, tűzesetről, robbanásról, amelynek oka a gázkészülék helytelen használatára, az időszakos karbantartás elmaradására vezethető vissza. Mi fogyasztók is sokat tehetünk azért, hogy a téli napokon lakásunk melegét biztonsággal élvezhessük. A gáz kedvező tulajdonságai (tiszta, környezetbarát, kényelmes, jól szabályozható) miatt közkedvelt energiahordozóvá vált. Felmérések szerint Magyarországon több millió tűzhely, vízmelegítő, konvektor, szivattyús fűtőkészülék (népszerűen cirkó vagy kombi) és kiskazán működik lakossági tulajdonban. A felsorolt jó tulajdonságok mellett azonban a gáz használata komoly veszélyeket is rejt magában.

Az Európai Unióban a gázkészülékek kereskedelmi forgalomba kerülését szigorú, több szintű biztonsági ellenőrzés előzi meg. A gyártók termékeiket részletes üzembe helyezésre vonatkozó előírással látják el, amit mindig pontosan be kell tartani, így az egyik legfontosabb szabályt, hogy a gázkészüléken végzendő bármilyen szerelési, beállítási munkát csak az általuk kijelölt szervizekkel végeztessük el. Ez, mint tanács, megszívlelendő a jótállási idő lejárta után is.

Miért veszélyes a gáz?
A gáz levegővel keveredve robbanó elegyet képez, amely mindenféle gyújtó hatás (nyílt láng, izzó tárgy, villamos szikra, sőt, műszálas ruha elektrosztatikus feltöltődése) esetén meggyullad, illetve, ha a gáz, levegő keveréke elérte az alsó robbanási koncentráció értékét, azonnal robban. Ez a koncentráció pedig már nagyon kis gázmennyiségnél létrejön. Egy köbméter levegőben 50 liter földgáz, és egy köbméter levegőben 15 liter PB-gáz jelenléte már robbanást okozhat.
A robbanási veszély csökkentésére, a szivárgó gáz időbeni észlelésére a gázt mesterségesen szagosítják; ennek eredménye a jól ismert, záptojásra emlékeztető kellemetlen szag. Észlelése esetén a gáz elzárásával, a gyújtóhatás kiküszöbölésével, megfelelő szellőztetéssel mindent meg kell tennünk biztonságunk érdekében, és természetesen mielőbb szakemberhez kell fordulni. Enyhe gázszag esetén megpróbálkozhatunk házilag is a hiba helyének felderítésével, amihez egy pohár szappanos (mosószeres) víz és egy ecset a megfelelő eszköz. A megtalált hiba elhárítását azonban bízzuk szakemberre.
A másik veszélyforrás a gázok tökéletlen égése során keletkező szén-monoxid. A készülékgyártók és fejlesztők ugyan mindent megtesznek a tökéletes égéshez szükséges feltételek biztosításáért, mégis előfordulhat, hogy a külső körülmények kedvezőtlen alakulása miatt veszélyes mennyiségű szén-monoxid keletkezik az égéstermékben. A legjobb védekezés ilyenkor - főleg a kéménybe nem kötött gázkészülékek használatakor - a szén-monoxidérzékelő és riasztó felszerelése, amely még azelőtt működésbe lép, mielőtt a lakótérben létrejönne a veszélyes koncentráció.

Gyakori fejfájás - figyelmeztető jel
A földgáz és PB-gáz önmagában mérgező alkotókat nem tartalmaz, de tartós belégzése légzészavart, végső soron fulladást okoz. A gázfelhasználás során nem csak az elégetlen gáz szivárgása okozhat balesetveszélyt, hanem a nem megfelelően megoldott égéstermék-elvezetés miatt a tartózkodási térbe jutó égéstermék is. Az égéstermékben mindig jelen lévő szén-dioxid szintén légzészavart és fulladást okozhat, a szén-monoxid pedig már igen kis mennyiségben belélegezve is halálos méreg.
A fűtési szezon megkezdése előtt elengedhetetlen a kémények állapotának ellenőrzése is. Gázüzem eseten alapszabály, hogy a távozó füstgáz útjában semmilyen szűkület nem engedhető meg. Falazott, béleletlen kéményeknél előfordul a lehulló vakolat vagy madártetem által okozott keresztmetszet-csökkenés. Ezért, és mert a távozó füstgáz hőmérséklete alacsonyabb, mint a szilárd anyagok égetésekor, tehát kéménykondenzáció (vizesedés) várható, a kéményeket is rendszeresen ellenőriztetni kell a területileg illetékes kéményseprőkkel. Fontos tehát, hogy ne csak gázszag esetén foglalkozzunk a gázkészülékkel, hanem akkor is, ha jellegzetes égéstermék szagot érzünk. Gyakrabban előforduló enyhe fejfájás már komoly figyelmeztető jel lehet, hogy a gázkészülékkel nincs minden rendben.

Miért fontos a karbantartás?
Rendszeres karbantartással nemcsak gázkészülékeink hatásfokát tarthatjuk megfelelő szinten, s ezáltal energiát takaríthatunk meg, de növelhetjük kényelmünket és biztonságunkat is. A karbantartásnak, szerelésnek és javításnak azonban szigorú szabályai vannak, ezért senki se vegye a bátorságot arra, hogy szaktudás és engedély nélkül álljon neki készüléke javításának. Megfelelő szakképzettség nélkül gáztechnikai részeket megbontani tilos!
Van azonban néhány olyan gyakori hiba, amelyet házilagosan is el lehet hárítani, és vannak olyan tünetek, amelyeket felismerve időben tudunk szakembert hívni, megelőzve a nagyobb baj keletkezését. A hosszú nyári állási idő alatt, bármennyire tökéletes is a gyári beállítás, bármennyire gondos volt is az üzembe helyezés, a használat során szilárd szenynyezőanyagok rakódnak le nemcsak olyan helyeken, ahol esztétikai problémát okoznak, hanem ott is, ahol befolyásolják a készülék működését. Például megváltoztatják a levegő és a gáz keveredését, eltömik a gázkiömlőket és a gázfúvókákat, megnövelik az égésbiztosítók beavatkozási idejét, vagyis azt az időt, ami alatt a gáz elégetlenül és ellenőrizetlenül kerülhet a levegőbe.
A gázvezetékekből szilárd szennyezőanyagok csak ritkábban, rövid ideig, például vezetékek időszakos tisztításkor kerülnek a készülékekhez, de ezeknek nagy része, kb. 90-95 százaléka nem jut túl a beépített szűrőkön. Nagyobb mennyiségű szilárd szennyezőanyagot a nyitott égésterű készülékeknél az égési levegő szállít a főégőhöz és a gyújtóégőhöz, illetve a hőcserélőhöz. Ezek az anyagok általában a fürdőszoba, tároló, szuterén és egyéb helyiségek levegőjében lévő textíliaszálakból, porból, nedvességből állnak össze.
A levegőt kültérből szívó, ún. zárt égésterű készülékeknél a gyors elkoszolódás, eltömődés valószínűsége kisebb, sőt, a korszerűbb, mesterséges levegőellátású (ventilátoros) típusoknál az égési levegő szűrése is megoldott.


Időszakos ellenőrzés
Minden gázkészülék a használat során részint természetes elhasználódás, részint elpiszkolódás miatt rendszeres karbantartást igényel. A karbantartást csak szakember végezheti el, és erre a vásárláskor kapott használati útmutatók általában felhívják a vásárlók figyelmét.
A készülék rendszeres gondozása és karbantartása növeli annak élettartamát, szinten tartja a biztonságos és takarékos üzemeltetést. Ez nem tartozik a jótállás körébe, hanem a felhasználó feladata.
Hazai rendelet hiányában is javasoljuk mindenkinek, hogy tartsa be a gyártók átvizsgálásra vonatkozó ajánlásait, de ennek hiányában is gondoskodjon a készülék egy-, de legalább kétévenként, megbízható szerelővel történő átvizsgáltatásáról. Ha pedig gázszagot, égéstermék szagot érzünk, netán a készülék burkolata megérinthetetlenül meleggé (85°C feletti hőmérsékletűvé) válik, vagy csökken a készülék teljesítménye (a szolgáltatott meleg víz nem elég meleg, a fűtés nem elég hatékony), ne késlekedjünk szakemberhez fordulni.

forrás